• Inter-Lingua nyelviskola. Őszi akció
Inter-Lingua nyelviskola, Budapest

Kapcsolat

Inter-Lingua nyelviskola (ETA Internal Soft Bt. tulajdona)

Cégjegyzék száma: 0106787238

Adószáma: 24743576143


Címünk: 1074 Budapest, Erzsébet krt. 40-42, 1 em., 3 aj., kapucsengő 114

Kapukód: 114 kulcs 4945

Tel: 06 (70) 307-97-89

E-mail:

angol, német, olasz, francia nyelvek esetén: interlingua.nyelviskola01@gmail.com

orosz, magyar, spanyol, ritka nyelvek esetén: interlingua.nyelviskola02@gmail.com

Recepciónk nyitvatartása:
Hétfő: 9.00 - 20.00
Kedd: 9.00 - 20.00
Szerda: 9.00 - 20.00
Csütörtök: 9.00 - 20.00
Péntek: 9.00 - 20.00
Szombat, vasárnap: Zárva

Szeptember 26: 09.00 - 15.00

Szeptember 28: 14.00 - 20.00





Megosztás

Olasz ABC

Inter-Lingua nyelviskola saját tananyaga

Aa

a [á]

Nn

enne [énné]

Bb

bi [bi]

Oo

о [о]

Cc

сi [csi]

Pp

pi [pi]

Dd

di [di]

Qq

qu [ku]

Ee

e [é]

Rr

erre [érré]

Ff

effe [éffé]

Ss

esse [ésszé]

Gg

gi [dzsi]

Tt

ti [ti]

Hh

acca [ákká]

Uu

u [u]

Ii

i [i]

Vv

vu [vu]

Ll

elle [éllé]

Zz

zeta [dzéta]

Mm

emme [émmé]

 

 


Idegen szavakban előforduló betűk


Van néhány betű, ami  nem az olasz ABC része, de az idegen eredetű szavakban előfordulhatnak. Ezek a következők:

J – i lunga (i lungá)

K – cappa (kappa)

W – doppia vu (doppiá vu)

X - ics (iksz)

Y - ipsilon/i greca (ipszilon/i gréká)

 

Olasz kiejtés - magánhangzók

 

A legelső  dolog, amit meg kell tanulnia, a kiejtés. Itt az olasz magánhangzók kiejtéséről olvashatsz.


A – a magyar á hangnak felel meg. De az ejtése lehet rövid és hosszú is, de az olasz anyanyelvűek ezt nem különböztetik meg írásjelekkel. De a hangsúlyos, nyílt szótagokban ejtik hosszan.

Példa: arancia (áráncsá) – narancs (rövid ejtés); tavola (távolá) – asztal (hosszú)

E – ezt a betűt is kétféleképpen ejthetik, úgy, mint a magyar e hangot, vagy úgy, mint a magyar é-t. Erre nincsenek pontos szabályok, de gyakoribb a zárt é hang ejtése.

Példa: sera (sérá) –este, nero (néro) – fekete; tempo (tempo) – idő; mla- alma; inverno (invérno) – tél; festa- ünnep.

I – a magyar i-nek felel meg, ezt is néha hosszan, és néha röviden ejtik.

A hangsúlyos, nyílt szótagokban ejtik hosszan.

Példa: cinque (csinkue) – öt (rövid ejtés); amico (amíko) – barát (hosszú ejtés)

! Hangsúlyos magánhangzó előtt j-nek ejtjük, például: Pietro (Pjétro) – Péter

! A hangsúlyos I-t azonban mindig i-nek ejtik. Példa: Romania (Romanía) – Románia

! Nem ejtjük, ha írásjelként szerepel, a ci, gi, sci szótagokban, például: Ciao! (csáo)

O – magyar o- nak ejtjük, ejtése lehet rövid vagy hosszú.

Példa: otto (otto) – nyolc (rövid ejtés); scuola (szkuóla) – iskola (hosszú ejtés).

U – megfelel a magyar u-nak vagy ú-nak. Hosszan a hangsúlyos nyílt szótagban ejtik.

Példa: brutto (brutto) – csúnya (rövid ejtés); uno (úno) – egy (hosszú ejtés).

Hangsúlyos magánhangzó előtt nagyon röviden ejtjük, (de nem V-nek!) Például: buono (buóno) - jó

A hangsúlytalan I és U kivételével a kettős magánhangzókat az olasz nem vonja össze, mindig kiejtik mind a kettőt. Példa: due (due) - kettő, sei (széi) - hat.

 

Olasz kiejtés - mássalhangzók 

Először kezdjük a könnyű részével, ugyanis szerencsére az olaszok sok hangot pont úgy ejtenek, mint a magyarban.

Ezek a következő betűk: B, D, F, L, M, N, P, R, T, V. Ha ezek a mássalhangzók kettőzve állnak, a magyarhoz hasonlóan kettőzve ejtik őket.

C – kétféleképpen ejthetik, K vagy CS lehet. K: ha magánhangzó előtt, vagy mély mássalhangzó előtt (A, O, U) áll.

Példa: amico, scuola

CS: ha E vagy I előtt áll. Példa: cinque, arrivederci

Mivel az olaszok az E és I hangok előtt is  néha K hangot ejtenek, valamint az A, O, U hangok előtt CS-t, kitaláltak erre két szabályt!

CH – ezt akkor használják, ha K hangot akarnak ejteni E vagy I előtt. A „H” itt csak írásjel, a K hang megőrzésére szolgál, tehát nem ejtik.

Példa: macchina (mákkina) – autó; chiamare (kiámáre) - hívni

CI, CE – ebben az esetben az „I” és „E” hangok szolgálnak írásjelként, és a CS hang megőrzésére használják mély mássalhangzók (A, O, U) előtt. Tehát ebből a betűkapcsolatből csak a C-t ejtjük, és CS lesz belőle.

Példa: Ciao, cioccolato (csokkoláto) – csoki

G – erre a hasonló szabályok vonatkoznak, mint a C-re, kétféleképpen ejthetik, G vagy DZS.

G: ha magánhangzó előtt, vagy mély mássalhangzó előtt (A, O, U) áll.

Példa: gondola (góndola) – gondola, grande (grándé) - nagy

DZS: ha E vagy I előtt áll.

Példa: gelato (dzseláto) – fagyi; gigante (dzsigánté) – óriási

A C-hez hasonlóan, itt is a G hang megőrzésére az E és I hangok előtt, illetve a DZS hang megőrzésére az A, O, U hangok előtt írásjeleket használnak.

GH – ezt akkor használják, ha G hangot akarnak hallani E vagy I előtt. A „H” itt csak írásjel, a G hang megőrzésére szolgál, tehát nem ejtik.

Példa: ghiaccio (giáccso) – jég, Ungheria (Ungería) - Magyarország

GI, GE – ebben az esetben az „I” és „E” hangok szolgálnak írásjelként, és a DZS hang megőrzésére használják mély mássalhangzók (A, O, U) előtt. Tehát ebből a betűkapcsolatből csak a G-t ejtjük, és DZS-nek fog hangzani.

Példa: giorno, giallo (dzsállo) – sárga

 

 Két betűkapcsolat:


GLI – ha ezt a három betűt látod egymás után, LJ – nek kell ejteni.*

Példa: famiglia (famílja) – család; meglio (meljo) – jobb (mint a jó fokozása)

Ha önmagában áll, vagy szó végén, akkor az I-t is ejtjük: gli (lji) – többes számú névelő. Ilyenkor ne legyen belőle se LI, se JI!

 

* csak nagyon kevés GLI-t tartalmazó szóban külön ejtik a G-L-I hangokat, például: anglicano (ánglikáno) – anglikán; negligente (neglidzsénté) – hanyag

 

GN – hosszú NY-nek ejtik.

Példa: gnocchi (nnyókki) – galuska; bagno (bánnyo) – fürdőszoba

 

H – soha nem ejtik az olaszban. Szerepelhet írásjelként a C vagy a G után (ahogy az előző bejegyzésben láthattad, például: chiamare, Ungheria, és az avere ige ragozott alakjaiban a szó elején (ho, hai, ha, hanno). Mindig hangtalan!
Q – mindig U követi. Ezt a betűkapcsolatot KU-nak ejtik. (és nem KV-nek, ami nekünk jobban a szánkra állna)
Példa: Pasquale (Pászkuálé); acqua (ákuá) – víz; quattro (kuáttro) - négy

S – kétféle ejtése lehet: SZ vagy Z. SZ: szó elején; példa: sei (szei) – hat; sette (szétté) - hét. Mássalhangzó után; példa: diverso (divérszo) - különböző. Kkemény mássalhangzó (c, f, p, q, s, t) előtt; példa: scala (szkálá) – lépcső. Dupla S esetén; példa: rosso (rosszo) - piros
Z: két magánhangzó között; példa: casa (kázá) – ház
Lágy mássalhangzó (b, d, g, l, m, n, r, v) előtt; példa: sbaglio (szbáljo) - hiba
SC – erre a betűre hasonló szabályok vonatkoznak, mint a C-re és a G-re, kétféleképpen ejthetik, S vagy SZK lehet.
SZK: ha mássalhangzó előtt, vagy mély magánhangzó előtt (A, O, U) áll.
Példa: scala, scrivere (szkrívere) - írni
S: ha E vagy I előtt áll.
Példa: scimmia (simmia) – majom
A C és G-hez hasonlóan, itt is az SZK hang megőrzésére az E és I hangok előtt, illetve az S hang megőrzésére az A, O, U hangok előtt írásjeleket használnak.
SCH – ezt akkor használják, ha SZK hangot akarnak hallani E vagy I előtt. A „H” itt csak írásjel, tehát nem ejtik.
Példa: maschio (mászkio) – férfi
SCI, SCE – ebben az esetben az „I” és „E” hangok szolgálnak írásjelként, és az S hang megőrzésére használják mély mássalhangzók (A, O, U) előtt. Tehát ezt a betűkapcsolatot SI, illetve SE-nek ejtjük. Példa: prosciutto (prosutto) - sonka
Z – egyes hangokban C-nek, míg másokban DZ-nek ejtik. Erre nincs szabály, de ha elhibázod, nem fogja zavarni a kiejtést. Sok olasz sem ejti tisztán ezeket a hangokat.
Példa: bellezza (bélléccá) – szépség; pizza (piddzá) – pizza; zanzara (dzándzárá) – szúnyog